magifi@invitel.hu Gajamenti Vendégház Csetény
Mobil 1: +36-30-3773-489
Mobil 2: +36-30-509-3235
 

Köszöntjük látogatóinkat a Gajamenti Vendégház oldalain!

Műemlékek és népművészeti emlékek a Bakonyban
 

Csesznek vára
A cseszneki vár pontos építési idejét nem ismerjük, valószínűleg a tatárjárás után, az 1260-as években építtette Cseszneki Jakab. Az 1300-as évek elején a Csák család birtokolta a várat, a XIV. század első felében pedig a Garaiaké volt, virágkora a XV. századra tehető, a család gótikus lovagvárrá építtette át. A török időkben végvár lett, a győri országút biztosítására szolgált, s egy időre török kézre is került. 1609-ben kapitánya a költőként is ismert a Wathay Ferenc. A vár utolsó történelmi szerepét a Rákóczi-szabadságharc idején játszotta, amikor a kuruc hadak ellátását biztosította. Később az Esterházyak tulajdonába került, akik 1780-ig birtokolták, s barokk várkastéllyá alakították át. Az osztrák várrombolási időszakot túléve pusztulását földrengés, majd villámcsapástól keletkezett tűzvész okozta. A Várhegy ma természetvédelmi terület. A Cseszneki Vár az egyik legromantikusabb középkori várunk, pazar szépségű romjai napjainkban is a turisták kedvelt kirándulóhelyei közé tartozik.

   

Bakonyszentkirályi műemlék templom
A bakonyszentkirályi műemlék templomot 1799-ben építették barokk stílusban, majd 1876-ban megújították. Az udvaron még látható egy középkori templom szentélyének maradványa. Érdemes megnézni a református templom szép orgonáját; 1909-ben került ide, a nőszövetség vásárolta.

   
Bakonybéli bencés kolostor
A bakonybéli bencés kolostort I. István alapította, építését 1018 körül kezdték el, alapító oklevele 1037-ből származik. Itt remetéskedett Szent Gellért és a kolostorépítő Szent Günther, István király sógora. Jelentőségét bizonyítja, hogy a történelem során okleveleinkben gyakran szerepelt, s a XII. században itt volt az ország harmadik legnagyobb könyvtára. A török időkben a zirci ciszterci kolostorhoz hasonlóan a bakonybéli is elpusztult, és csak jóval később, a XVIII. század első felében érkeztek ide német és szlovák telepesek. A barokk templom és a kolostor a 1759 és 1782 között épült fel újra. A XX. század második felében az állam szekularizálta, majd pedig 1998-ban Pannonhalmi Főapátság újraalapította.
   
Tési szélmalmok
A szeles Tési-fennsíkra épült holland típusú, forgatható tetőszerkezetű szélmalmok ipartörténeti emlékek. Még a XX. század elején is négy szélmalom működött a községben. Közülük ma kettő áll, a régebbi, a Held-féle szélmalmot, mely ma múzeumként látogatható – 1840-ben építette Pircher János ácsmester (Táncsics u. 17.), az Ozi-féle malmot 1924-ben Ozi János asztalos (Táncsics u. 32.).
   
Avar sánc ( Mária Terézia sánc ) Jásdon
Kora-Árpádkori földvár maradványai, kettős földsánca és a lakótorony maradványai ma is láthatók.

Csiklingvár Jásdon
A vár építésének pontos időpontja nem ismert. Egy 420 m magas domb tetején elhelyezkedő, összedőlt várépület belsejében 1-1,5 m széles mészhabarcsos falmaradványok figyelhetők meg, amelyek egy négyszögű lakótorony még jól felismerhető falai voltak. A középkorban vadászkastélynak építették át. Közelében található a Téti-fennsík egyetlen forrásbarlangja.

   
Lamberg-kastély Móron
A barokk stílusú kastély tervezője és építője Fellner Jakab volt, 1762 - 1766-ig. A belső falakat egykor színpompás falfestések díszítették. A feltárt töredékek szerint kvalitásos rokokó festő készítette őket. Az emeleti díszterem és a mellette lévő női szalon falain ma is láthatóak a falfestmények maradványai. Az emeleten megmaradt az eredeti „enfiladeos” elrendezés (a termek olyan elhelyezése, hogy rajtuk a nyitott ajtók során végig lehet tekinteni). A földszinten  egy 19. századi, romantikus kandalló található. Az épület mindkét szintjén még a hajdani, szépen kidolgozott ajtó- és ablakkeretek vannak, valamint a földszinti ablakok míves vasrácsai is eredetiek.
A kastély ma a Lamberg-kastély Kulturális Központnak ad otthont. Az emeleten működik a könyvtár,  a Helytörténeti és német nemzetiségi gyűjtemény.
   
Barokk kastély Kisbéren
A város legjelentősebb látnivalója, műemléke, amelyet Batthyány Lajos építtetett át 1770-ben, s amelyet utódai 1840 körül klasszicista stílusban építettek át. Jelenleg kórházként funkcionál.

Katolikus templom Kisbéren
1744-ben emelték, majd 1825-ben klasszicista stílusban építették át, ekkor kapott a párizsi Notre Dame-ra emlékeztető, süveg nélküli tornyokat. Műemlék jellegű épület, 1788-ban késő barokk fő- és mellékoltárokkal egészítették ki.

Hajdani királyi ménesre emlékeztető épületegyüttes Kisbéren
Szintén műemlék jellegű, a város közepén található. A Batthyány kastély, a Királyi Lovarda és a hozzá tartozó istállórendszer, valamint a Tiszti Kaszinó együttesen alkotják a Királyi Ménes központját.

   
Zápolyai Orsolya síremléke Porván
Porván hunyt el, és itt is temették el a Zápolyai család egyik tagját, Zápolyai Orsolyát, akinek díszes síremléke ma is megtalálható Porván. A síremlék, mint a kora reneszánsz egyik különösen figyelemre méltó alkotása, ismert és becses műemlék.

Porvai templom Porván
Az egykori pálos monostor helyén és jórészt annak köveiből épült föl, ma műemlék. Maga az épület gótikus, a szentélye azonban barokk stílusban készült.

   
Szent László templom Magyarpolányon
A község mai műemlék plébániatemplomát az egyesített zirci és heinrichaui cisztercita apátság építtette Szent László király tiszteletére. A templom 1761-től épült copf stílusban. Érdekesség, hogy az oltárképek a híres festő, Maulberts alkotásai.

Iskolatörténeti kiállítás Magyarpolányon
A polgármesteri hivatal udvarán található állandó kiállítás. Az érdeklődők belecsöppennek a XX. század elejét idéző hangulatba, megtekinthetik az 1920-as, 1930-as évekből származó iskolai berendezési tárgyakat, eszközöket.

 
 © Gajamenti Vendégház
8417 Csetény Hunyadi utca 5.
Mobil: +36-30-509-3235, +36-30-3773-489  -   Email: gajamentivendeghaz@gmail.com, gyorgy.gezane@gmail.com, koczankatalin@gmail.com